Jó tett helyébe jót várj

Augusztus közepén találtunk a Postán egy 7 hetes fekete gombócot, mint-hogy éppen kutyust szerettünk volna, úgy gondoltuk, a sors gondoskodott az új családtagról. Otthon a gyerekek a füleire való tekintettel Miki egérnek nevezték, így Postás Miklós lett a becsületes neve. Eltelt fél év, és a szilveszteri petárdák ismét kóborlásra kényszeríttették kiskutyánkat. Bár elég hamar 00:10-kor már észrevettük hiányát, sajnos 3 órás kereséssel sem leltünk nyomára. Másnap az egész család az utcán kiabált, de sikertelenül. Minden eszközt igénybe vettünk: Internet, plakátok, személyes megkérdezés, felhívtuk az összes menhelyet és állatorvost a környező kerületekben, rádiós hirdetés és persze esténként az órákig tartó autózások a legnagyobb hóban és hidegben, ami azért is elrettentő volt, mivel Miki kutyus valahol kint fagyoskodott.
Eltelt 9 nap, egyre jobban reményt vesztettünk, de feladni nem mertük, hátha egyszer szembe jön az utcán, vagy kihagytunk egy állatorvost, és pont oda viszik. Bosszankodtunk, hogy miért nem fogadja be valaki, hiszen olyan nagyon kicsi, és annyira kölyök még. Perszer rengeteg telefont kaptunk, hogy itt vagy ott látták, de sajnos nem ő volt (utólag elmondhatjuk, hogy sose őt látták). Egyik alkalommal egy nagyon fiatal Schnauzer kutyussal találkoztunk, és nagyon megörült nekünk. Gondoltuk, hátha őt is keresi valaki, tegyünk valamit mi is, hiszen mi is ezt várjuk másoktól. Hazavittük, végigtelefonáltuk a menhelyeket és állatorvosokat, hogyha keresik, nálunk van! Egyetlen egy Schnauzert kerestek, de nem őt, azonban a fiatalember látott egy talált kutya hirdetést, ami ráillet a mi Miki kutyánkra. Igaz, hogy tőlünk 10 km-re, olyan távolságba, ahova csak egy-egy hirdetést tettünk ki, de odamentünk megnézni, és nagy megkönnyebbülésünkre ő volt!
Miki az iskolából kísérte haza a kisfiút, majd leült a küszöbre fagyoskodni. Szerencsére kutyaszerető család volt, így befogadták, etették, és nagyon megszerették.
Eleinte nagyon bizalmatlan volt még velünk is, sok séta és foglalkozás kellett, mire helyre állt a rend (1 hónap), és persze meg volt fázva, szeme be volt gyulladva, és rettenetesen lefogyott! Szerencsére még nagyon fiatal, reméljük elfelejti az egészet!

A Schanuzerrel persze nem jöttek ki, és sajnos senki nem kereste a kutyus, ezért gazdit kerestünk neki. Egy 3 gyerekes család fogadta be, hatalmas kertjükben kedvére ugrándozhat!